A székelykapuk fából készített, gazdag faragású (és festésű) műremekek. Székelykapunak a galambbúgos kiskaput vagy egyszerűen csak nagykaput nevezzük, mely egy födél alá foglalt kis- és nagykapuból áll, díszes faragással, újabban festéssel. Székelyföld szerte ilyen díszes, faragott kapuk ékesítik a kerített templomok cintermeit és a temetők bejáratait is.

Két részből áll, kis- és nagykapu. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el; ezt nevezzük nagykapunak, más szóval székelykapunak, pontosabban fedeles nagykapunak. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre. "A kiskapu általában fél öl széles, egy öl magas; a nagykapu két öl széles, két öl magas. Ha ez az arány megbomlik, a kapu magas, vagy nyomott formájú lesz." írja egy 16. századi krónikás.