Előállítása a székely családokban mindmáig az önellátás jegyében történik. Székelyföldön a pityókás házikenyeret már a 20. század elején nemes élelmiszerként becsülték, a falusi lakosság és a városi családok egy része a 20. század közepéig maga készítette. A hagyományt és a természetes összetevőket ötvöző házikenyér napjainkra még inkább felértékelődött.